parlemènt

Van Wiktionary

Mofers[bewirk]

Zelfstenjig naamwaord[bewirk]

Lemma[bewirk]

parlemènt ó /párlə'mé̞n̥t/

  1. 'n wètgaevendje instèlling mit verkaoze politieker die 't volk vertaengewuuerdig
Aafbraeking
  • par-le-mènt
Variaasje
Zagswies
  • 't Limbörgs Parlemènt

Verbuging[bewirk]

inkelvaad mieëvaad
radikaal liaison radikaal liaison
nom. sjrif parlemènt parlemènte parlemènten
IPA /párlə'mé̞n̥t/ /párlə'mé̞nd/ /párlə'mé̞n̥te/ /párlə'mé̞n̥ten/
dim. sjrif parlemèntje parlemèntjen parlemèntjes
IPA /párlə'mé̞ɲ̊ce/ /párlə'mé̞ɲ̊cen/ /párlə'mé̞ɲ̊ces/ /párlə'mé̞ɲ̊cez/
dat. sjrif parlemènt parlemènte parlemènten
IPA /párlə'mé̞n̥t/ /párlə'mé̞nd/ /párlə'mé̞n̥te/ /párlə'mé̞n̥ten/

In anger spraoke[bewirk]